Nyugdíjbiztosítás céges pénzből?

Vállalkozó vagy? Egyszer majd nyugdíjba mennél? Kiszámoltuk, érdemes-e céges pénzből nyugdíj célra takarékoskodni.

Vajon megéri céges pénzből nyugdíjmegtakarítást indítani? Hogyan alakul adózás szempontjából a kérdéskör, milyen megoldásokat lehet szembe állítani egymással?

Vállalkozóként, cég tulajdonosként több lehetőség közül is választhatsz, ha privát nyugdíjmegtakarítást indítanál és jogosan merül fel a kérdés, hogy céges pénzből költs-e erre a célra, hiszen így nem kell jövedelemként leadózott bevételből finanszírozni a megtakarítást. Sokakban felmerül “B” verzióként, hogy majd nyugdíjba vonuláskor eladja a vállalkozást és ez lesz a nyugdíj alapja, de erről majd egy későbbi írásban ejtek szót. Spoiler: vajon mennyiért vennének meg egy vezetőjétől megfosztott vállalkozást, ahol a vezető kapcsolatrendszere, kow-how-ja, brandje is nyugdíjba távozik? Tehát a classic magyar kkkv-k esetében nem érdemes erre építeni. Részletesen majd később foglalkozom a témával.

Számunkra most az az érdekes, hogy vajon tényleg meg lehet úszni az adózás jelentős részét, ha a cégeddel fizetteted meg a nyugdíjmegtakarításodat? Először be fogom mutatni az egyes lehetőségeket, majd a cikk végén táblázatos formában is látni fogod a számokat. Igyekeztem minden fontos adatot figyelembe venni, pl. a nyugdíjmegtakarításra igénybe vehető adójóváírást és a megtakarításon elért hozamokat is. Fontos, hogy minden számítás a jelenlegi, 2022-es adózási szabályok szerint lett kialakítva, ha esetleg később olvasod ezt az írást, akkor keress rá az oldalon a témában íródott frisseb írásokra is vagy kérdezz tőlünk itt.

Az alábbiakban négy lehetőséget fogok bemutatni, a példákban pedig végig 60.000 Ft havi megtakarítással és 20 éves futamidővel fogok kalkulálni az egyszerűség és összehasonlíthatóság kedvéért.

  1. Jövedelemként felveszed a pénzt a cégedből, amiből magánszemélyként kötsz nyugdíjbiztosítást, nyesz számlát vagy nyugdíjpénztári szerződést és élsz az adójóváírással.
  2. Osztalékként veszed ki a pénzt a cégből, amiből szintén magánszemélyként kötsz nyugdíjelőtakarékossági szerződést.
  3. A céged köt a nevedre nyugdíjbiztosítást vagy nyugdíjpénztári szerződést.
  4. A céged nyugdíjcéllal köt szerződést, de a kedvezményezett maga a cég lesz, amelyből nyugdíjasként veszed ki az összegyűjtött nyugdíjvagyont.

1. Jödelelemként kiveszed a pénzt és magánszemélyként kötsz nyugdíjbiztosítást

Ebben az esetben a cégből felvett és leadózott jövedelmet tudod befizetni nyugdíjbiztosításba, mely után 20% adójóváírás jár. Milyen adókkal kell számolnod?

  • A munkavállaló adója és járuléka összesen 33,5%. Ebből 15% szja, és 18,5% tb járulék (korábbi nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék összevonása után).
  • A bruttó bér munkáltatói kölsége 2022-től 13%-ra csökken, ami a szocho összege.
  • 2022-től szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni (1,5%), így további költség nem merül fel.

A havi 60ezres megtakarításhoz 50ezret kell kivenned a cégből, hiszen fogsz kapni 20% adójóváírást is. Ebben az esetben elmondható tehát, hogy 50.000 Ft havi nyugdíjbiztosítás befizetéséhez a cégből jövedelemkivét költsége 84.962 Ft, amely azonban a társasági adóalapodat is csökkenti, érdemes ezzel a hatással is számolni. A számok az alábbiak szerint alakulnak:

  • Először meg kell határozni 50ezer Ft bruttó összegét, ami 75.188 Ft.
  • Ekkor a munkáltató költsége 13% szocho, ami 9.774 Ft.
  • Magánszemély adója, járuléka: 25.188 Ft (ezt már tartalmazza a bruttó összeg).
  • Társasági adó csökkenés hatása: -7.647 Ft = (75.188+9.774)* 0,09.

Fentiek értelmében a tényleges költséged cégként 77.315 Ft, amiből 60ezer Ft fog hasznosulni, ami 28,9%-os költséghányadot jelent.

Fenti eredményt némileg javítja az a tény, hogy az adójóváíráson is hozamot tudsz elérni, ezért meg kell néznünk az összes befizetett megtakarítás és adóteher lejárati összeghez viszonyított arányát, hiszen ekkor látjuk meg, hogy mennyi pénzünk lesz ahhoz képest, mint amennyit ténylegesen befizettünk Ha évente 5% hozammal kalkulálunk, akkor a lejárati összeg 24.764.779 Ft. Ehhez felmerült tényleges kiadásod összesen 18.555.600 Ft (77.315 * 240) volt.

A nyereséged tehát 33,46%, ennyivel kapsz többet vissza, mint amit befizettél.

Láthatod, hogy nem számviteli szemléletű kalkulációt nézek, hanem a ténylegesen kiadott és felhasználható összegek érdekelnek, pestiesen szólva, ami a zsebben marad. Később ennek lesz még jelentősége, hiszen ha a pénzed a cégen belüli szerződésben termel hozamot, akkor kivételkor a hozamot is le kell majd adóznod, míg a magánszemély nyugdíjbiztosítási hozama adómentes. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg a többi lehetőséget is.

2. Osztalék

Dönthetsz úgy, hogy évente osztalékként veszed ki azt az összeget, amit nyugdíjbiztosításra fogsz költeni. Ebben az esetben 15% szja-t és 13% szochot kell befizetned (amennyiben nem éri el a szocho alá eső jövedelmed a minimálbér 24x-esét). De ahhoz, hogy osztalékot tudj felvenni, a cégednek le kell adóznia az eredményt ,amit nyilván nem kéne, ha már előtte bérként kivetted volna, ezért kell most ezzel a tétellel is számolnunk.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Gondolkozhatunk úgy, hogy a cégben mindenképp keletkzik valamekkora adózás előtti eredmény, amit le kell adózni. Így ha az osztalékként kivett összegből kötsz nyugdíj előtakaékossági szerződést, akkor ez nem jelent plusz tao terhet a céged számára, csak a már leadózott eredmény elköltésében különbözik attól, ha pl. eredménytartalékba teszed a pénzt. A magyar rögvalóság viszont azt mutatja, hogy a mikro és kisvállalkozások igyekeznek még adózás előtt minden eszközzel minimálisra csökkenteni az eredményt (pl. fejlesztési tartalékként elkülöníteni, stb.), ezért kell most számolnom a nyugdíjmegtakarításhoz kivett osztalékhoz szükséges plusz eredmény tao-jával. Elismerem, ez a mondat nem sikerült túl egyszerűre. 🙂

Megjegyzés: nyilván az osztalékot évente fogod kivenni, de most a számolás összehasonlíthatósága érdekében mindent osztok 12-vel, illetve úgy tekintem, hogy a teljes osztalék után meg kell fizetned a szochot.

Ahhoz, hogy a közterhek megfizetése után maradjon 50ezer Ft-od, 76.312 Ft adózott eredmény szükséges, amit csökkent a 9% társasági adó (tao), így az osztelék bruttó összege 69.444 Ft lesz. Ebből kell megfizetned a közterheket (10.417 Ft Ft szja és 9.027 Ft szocho) és így így a maradék összeg, amit ténylegesen elkölthetsz, 50ezer Ft lesz. A tao költségével az összehasonlítás miatt kell kalkulálnom, hiszen egyéb esetekben ez a nyereség még az adófizetés előtt kikerülne a cégből, így nem kellene utána társasági adót fizetned. Ez tehát azt jelenti, hogy havi 50ezer Ft-ot 76.312 Ft költséggel tudsz kivenni. Itt is megkapod majd a 10ezer Ft adójóváírást, tehát 60ezer Ft-od lesz 75.694 Ft ráfordítás mellett, ami 26,16% költséghányadot jelent.

Ilyen módon az első pontban ismertetett lejárati összeghez a cégnek némileg kevesebb, 18.314.880 Ft-ot kell kifizetnie, így az elért nyereség is valamivel magasabbb, 35,22%-os lesz.

3. Cégként kötsz nyugdíj előtakarékossági szerződést

Ekkor két lehetőséged van, egyik esetben a kedvezményezett te magad vagy, másik esetben a cég lesz a kedvezményezett és lejáratkor vagy a szerződés visszavásárlása után a cégben keletkezett megtakarítást jövedelemként kiveszed, mint nyugdíjvagyon.

a) Te vagy a nyugdíjbiztosítási szerződés kedvezményezettje.

Ekkor adózási szempontból bérként kell adóznod utána abban az adóévben, amikor a cég befizette a nyugdíjbiztosításodra a megtakarítást. Innentől lásd az 1. pontot. Ez a szabály érvényes önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói támogatás és nyugdíjbiztosítás esetén is, azzal a lényeges különbséggel, hogy a nyugdíjpénztári szerződésre ebben az esetben is jár az adójóváírás, míg a nyugdíjbiztosításra nem. Ellenben az önkéntes pénztár esetében a lejárat dátuma kérdéses, hiszen a nyugdíj korhatár emelésével ez is növekszik. További “haszna” a pénztárnak a 10 év utáni hozam kivételének lehetősége, de a nyugdíjra félretett pénzből miért kéne elvenni akár egy forintot is? Szóval bizonyos értelemben ez inkább hátránya a konstrukciónak.

A nyugdíjpénztári nyereség így megegyezik az 1. pontban ismertetett százalékos értékkel, a nyugdíjbiztosítás esetén azonban ez a nyereség (adójóváírás hiányában a lejárati összeg csak 20.637.315 Ft) mindössze 13,6%. Dönthetsz úgy is, hogy céges pénzből kipótolod az adójóváírást, hogy ugyanannyi legyen a végeredmény, mint a többi esetben. Ekkor 60ezer Ft-ot költesz minden hónapban, és a matek így néz ki havonta:

  • 60ezer bruttója 90.225,6 Ft
  • munkáltatói közterhekkel együtt 101.955 Ft a ráfordítás
  • társasági adó csökkenés hatása: -9.176 Ft (101.955 * 0,09)

Előbbiek szerint a költséged ebben a megoldásban 92.779 Ft, amiből 60.000 Ft lesz befektetve, így a költséghányadod 64,7%. Már most látszik, hogy így sokkal drágábban jutsz nyugdíjmegtakarításhoz, mintha akár bérként vennéd ki a pénzt, de nézzük meg a lejáratkori tényleges hasznodat.

20 év alatt összesen 22.266.960 Ft-ot fogsz kifizetni, amiből lejárati összegként meg fogod kapni a már említett 24.764.779 Ft-ot.

Így a valós nyereséged 11,2% lesz. Nem annyira jó bolt…

Ha a céges életbiztosítások adózási szabályait szeretnéd részletesebben megismerni, akkor ezt a cikket érdemes elolvasnod.

b) Ha a cég a kedvezményezett, akkor egy kicsit trükkösebb a dolog…

Miért írom, hogy “trükkös”? Mert meg kell várnod, amíg nyugdíjas leszel és ezt követően már kedvezményesen tudod kivenni a pénzt a cégedből. A szerződést akkor vásárolja vissza a céged, amikor Te már nyugdíjas vagy, akkor a biztosító kifizetését bevételként el kell számolnod, de ez az összeg fedezetet ad arra, hogy kedvezményes adózással, járulékfizetés nélkül ki tudd venni a cégedből a megtakarítást. (A bevétel és kifizetés a tao alapra neutrális, mert bevétel és kiadás is elszámolásra kerül ugyanazon összeggel ugyanabban az adóévben.)

Összességében tehát csak a 15% szja-t kell megfizetned, szemben a jóval magasabb bérként való kivétellel. Megjegyzés: a menet közben kifizetett megtakarítás nem csökkenti a tao alapját, azt követelésként kell kimutatni, mint más, hasonló pénzügyi befektetéseidet. (Megjegyzés: csak az a követelés csökkenti a tao alapot, ahol a megtérülés összege veszteségjellegű.)

Megéri tehát cégként kötni nyugdíjbiztosítást?

Azt hinnénk, hogy egyértelműen igen a válasz, de nem ennyire egyszerű a képlet. Miért? Tegyük fel, hogy 20 évig takarékoskodsz a nyugdíjadra havi befizetéses konstrukcióban, és 5% éves nettó hozamot érsz el átlagosan. Ekkor 20 év múlva az össz. befizetésed +58% lesz a lejárati összeg (megtakarítás kalkulátor itt). Így ennek fogod megfizetni a 15%-os szja-ját. Szemben a rendszeres jövedelem kivéttel, amikor mindig az adott megtakarítás közterheit kell csak megfizetni.

Számszerűsítsük ezt is!

Ha fentiekhez hasonlóan havi 50ezer Ft-ot teszel félre (vagyis a céged ennyit költ a megtakarításra), akkor 20 év múlva, 5% nettó hozamot feltételezve, 20.637.315 Ft lejárati összeget kapsz majd, miközben 12M Ft-ot fizettél be. De hogy könnyebben összehasonlítható legyen a számolás, 60ezer Ft-ot kell félretegyél, hiszen abban az esetben, ha a cég fizeti a megtakarítást, akkor nem kapsz adójóváírást, a cégednek kell ezt kipótolnia. Sőt, mivel a lejárati összegből még meg kell majd fizetned a személyi jövedelemadót is, ami jelenleg 15%, ennyivel magasabb lejárati összeget kell összegyűjtened.

Tehát a végösszeg, amit keresünk 29.135.034 Ft. Ennyit fogsz leadózni nyugdíjasként, hogy megmaradjon a többi példában is szereplő 24.764.779 Ft-os elkölthető lejárati összeg. Ehhez pedig ceteris paribus (tehát minden egyéb változó változatlansága esetén) 70.590 Ft havi megtakarítást kell indítanod.

Tehát havi 70.590 Ft-ot fog a céged befizetni a megtakarítási számládra, mondjuk egy nyugdíjbiztosításhoz hasonló megtakarításos életbiztosításba (nyesz-t és önkéntes pénztárat cég nem köthet magára). Ekkor a lejárati összeg pont ugyanannyi lesz, mint amikor magánszemélyként 50ezret fizettél be az adózott jövedelmedből, tehát 24.764.779 Ft-ot költhetsz majd el nyugdíjasként. Ehhez pedig 29.135.034 Ft-ot kell összegyűjtened, és ennek a személyi jövedelemadóját kell kifizetned, amikor kiveszed a megtakarítást. Így az adó összege 4.370.255 Ft lesz. A tartam alatt összesen befizetsz 16.941.600 Ft-ot, így a nyereséged 46,2% lesz.


Ha most visszanézünk a számításokra, akkor egyértelműen látszik, hogy a legkedvezőbb megoldás cégként kötni nyugdíjbiztosítást. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy így ki leszel téve egy esetleges nyugdíjkorhatár emelésnek, ami nagymértékben befolyásolja, hogy mikor veheted ki a cégből – nyugdíjasként – kedvezményesen a megtakarításodat. És a céges kockázatokat se felejtsük: bár nem erre készülsz, de egy rossz döntés következtében a céges vagyon veszélbye kerülhet, sokkal inkább, mint egy magánszemélyként kötött nyugdíjbiztosítás.

Ha csökkentenéd az ilyen irányú kockázatokat, akkor az osztalék a legjobb megoldás, így a céges pénzből azonnal magánvagyon lesz és a nyugdíjbiztosítás kötésének évében hatályos nyugdíjkorhatár elérésekor biztosan megkapod a lejárati összeget. De a döntést neked kell meghoznod, én támpontot szeretnék adni a gondolkodáshoz.

És azt sem szabad elfelejtened, hogy a hozam megboríthatja a számítást, mégpedig a magánszemély által kötött megtakarítások javára, hiszen minél magasabb a hozam, annál magasabb lesz a pénzkivét költsége a cégből nyugdíjasként, míg a már leadózott jövedelmekből kötött megtakarítások költségei nem változnak.

Ígértem egy összefoglaló táblázatot is. A példában havi 50ezer Ft megtakarítással és 20 éves tartammal kalkuláltam, nettó 5% hozam és a 2022.január 1-én hatályos adójogszabályok mellett. Minden összeget a tartam alatt összesítve adok közre.

Bérből magánszemély megtakarításaOsztalékból magánszemély megtakarításaCégként magánszemély javára kötött megtakarításCégként cég javára kötött megtakarítás
Magánszemély adója6.045.120 Ft4.666.560 Ft7.254.144 Ft4.370.255 Ft
Cég adóterhe510.480 Ft1.648.320 Ft612.816 Ft0 Ft
Adójóváírás mértéke2.500.000 Ft2.500.000 Ft0 Ft0 Ft
Össz. befizetett összeg18.555.600 Ft18.314.880 Ft 22.266.960 Ft16.941.600 Ft
Lejárati összeg24.764.779 Ft24.764.779 Ft24.764.779 Ft24.764.779 Ft
Nyereség33,46%35,22%11,2%46,2%

Szeretnél konkrét, a te élethelyzetedre készült kalkulációt? Írj nekünk és elkészítjük, és segítünk a hozzá tartozó megfelelő megtakarítás megtalálásában is.