A céges életbiztosítások adóztatásának módosítása évek óta napirenden van. A mostani jogszabályi változások szűkítik a mozgásteret a "céges vagyonból magánvagyont" építeni szándékozó vállalkozók és az rájuk célpiacként tekintő ügynökök számára, viszont továbbra is remek eszköze más, hasonlóan nagyszerű céloknak. De ne szaladjunk ennyire előre!
Biztosan Önt is megtalálták már azzal az ötlettel, hogy csináljon céges vagyonból magánvagyont életbiztosításon keresztül. Előnyök: a biztosítás díja költségelemként csökkenti a vállalkozás adófizetési kötelezettségét, miközben a tartam 10. éve után kedvező adózás mellett kifizethetővé válik, ráadásul a biztosítás nem végrehajtható, más nézőpontból vizsgálva pedig segíti a munkavállalók megtartását is, miközben jelentősen olcsóbb juttatás, mint a bér vagy a cafeteria legtöbb eleme. Nos ennek vége. Vége?
Az életbiztosítási díj továbbra is elszámolható költségelem
Fontos változás ugyanakkor, hogy 2018.01.01. után az adót a biztosítási díj után kell megfizetni, nem a szerződés visszavásárlásakor. Mit jelentenek ezek a kifejezések?
Az életbiztosítás alanyai a szerződő (ő az ügy ura), ettől különbözhet a díjfizető (pl. egy cég fizeti a munkavállalója életbiztosítását), a biztosított (az ő halála vagy életben léte esetén jár szolgáltatás) és a kedvezményezett (ő az, vagy ők azok, aki(k) a szolgáltatásra jogosultak). A szerződés visszavásárlása pedig annak megszüntetése és az abban összegyűlt - jellemzően befektetési eszközök - értékesítése, és pénzzé való visszaváltása.
A nagy kérdés, hogy változik-e a nettó juttatás/ráfordítás aránya. A válasz, hogy gyakorlatilag nem, de mégis igen.
Kik tartoznak az érintettek közé?
A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítási szerződések. Tehát azok, melyeknek van visszavásárlási értéke, de nincs lejárata, így a biztosító csak halál esetén vállal szolgáltatást és abban az esetben, ha a szerződő úgy dönt, hogy visszavásárolja a szerződést. ÉS amely szerződésben
- a szerződő gazdálkodó szervezet
- a kedvezményezett magánszemély.
2018.01.01-től ezen szerződések esetén megszűnik a rendszeres biztosítási díj adómentessége (az eseti díjé már korábban megszűnt), de a kockázati díjrész adómentessége továbbra is megmarad a mindenkori minimálbér 30%-ig.
Más személybiztosítás adózása nem változik:
- a kockázati életbiztosítások díja a minimálbér 30%ig adómentes
- a kifizetői (munkáltatói) adó terheli a tartamos megtakarítási életbiztosításokat (tehát amelyek rendelkezek lejárati dátummal)
- a kamatjövedelem és annak kedvezményének szabályai nem változnak
- nem változik a magánszemély által kötött és és fizetett bármely életbiztosítás adókötelezettsége
- és fontos, hogy a nyugdíjbiztosítások adózása és adójóváírási szabályai sem változnak.
Az új szabály szerint a fent nevezett, változtatásokkal érintett szerződések esetében adóköteles a 2018.01.01-én esedékessé váló díj, függetlenül attól, hogy mikor érkezett be és adóköteles a korábbi esedékességű, de 2018. január 1-től beérkezett díj is. Tehát amennyiben 2017-ben volt esedékes, de 2018-ban érkezett be a biztosítóhoz.
Emlékezhet rá, hogy az eseti díjat 2013.01.01-től terheli az adó és ettől az időponttól kezdődően az egyéni vállalkozó, mint biztosított nem számolhatja el költségként ezen szerződések díjait, az ugyanolyan adózási szabályozás alá esik, mintha magánszemély kötötte volna.
Az adóalap alakulása: fizetendő biztosítási díjból le kell vonni a kockázati díjrészt.
Az adó mértéke
A kifizetőnek az egyes meghatározott juttatások szerinti adókötelezettsége keletkezik. Ennek mértéke a biztosítási díj 40,71%-a.
Az adó alapja mindig a biztosítási díj 1,18-szorosa és kétféle adót kell fizetni: az szja-t, mely jelenleg 15% és eho-t, melynek mértéke 2018-tól 19,5%.
Tehát 100 Ft befizetésre az alábbiak szerint kell megfizetni az adót:
- Szja: 100*1,18*0,15 = 17,7 Ft
- Eho: 100*1,18*0,19 = 23,01 Ft
- Összesen: 40,71 Ft
Speciális esetként megemlítendő, amikor pl. cafeteria elemként a munkáltató a díjfizető, de a szerződő magánszemély. Ekkor jogviszony szerint kell adózni, tehát pl. munkabérként és a díjat úgy kell tekinteni, mintha a magánszemély fizette volna meg a munkabéréből.
Adókötelezettség időpontja
Az adózás szempontjából kiemelten fontos az adókötelezettség időpontja, mely a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megnyílásakor keletkezik. A rendszeres díj esetében a gyakoriság szerinti esedékesség időpontja (pl. hó eleje, év eleje) vagy ha ezt követően történik a díj beérkezése, akkor ez utóbbi dátum. Az eseti díj adókötelezettségének időpontja a díj biztosítóhoz való beérkezésének napja.
Tehát hiába fizeti meg a vállalkozás 2017-ben a 2018-ban esedékes díjat, az a 2018-as szabályok szerint fog adózni. Csakúgy, mint a 2017-ben esedékes, de 2018-ban beérkezett díj.
Költségként való elszámolás
Alapelv, hogy abban az időszakban kell elszámolni a költséget, amely időszakra vonatkozik.
Ha a díjjal fedezett időszak átnyúlik a következő üzleti évre, akkor meg kell osztani olyan arányban, amilyen arányban az üzleti évek érintettek (aktív időbeli elhatárolás). Tehát ha a díjfizetés éves gyakoriságú és a biztosítási díj 2017. májusban esedékes, akkor 8 hónapra eső díjrész (a díj 8/12-e) 2017-ben, a díj 4/12-ed része pedig 2018-ban fogja csökkenteni a gazdálkodó eredményét. Maradva a példánál tehát a 2017-re esedékes díj teljes egészében adómentes, míg a díj 2018-ra eső része az új szabályok szerint adózna. Természetesen eseti díjfizetéskor annak beérkezéskor hatályos adójogszabályok szerint kell megfizetni az adót.
Mi történik adózás szempontjából, amikor a biztosító szolgáltat?
A 2018. 01.01. előtt kötött szerződések esetében egy esetleges szerződőváltáskor (amikor a cég helyébe magánszemély lép, mint szerződő) és ő visszavásárolja a szerződést, akkor mindig az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Tehát először a biztosítás visszavásárlási értékét a biztosító csökkenti a magánszemély, mint szerződő által befizetett biztosítási díjakkal, és adóköteles biztosítási díjakkal, majd az így kapott összeg 84%-a után kell megfizetni a – jelenleg – 15%-os szja-t és 19,5%-os eho-t.
FONTOS! Az szja előleget a biztosító vonja le, de az eho fizetési kötelezettség a magánszemély felelőssége, amit az adóbevalláskor kell megtennie!
Értelemszerűen a 2013.01.01-től fizetett eseti díjakat és a 2018.01.01-től fizetett rendszeres díjakat kifizetéskor nem terheli az adó és eho (hiszen ezeket a díj beérkezésekor már egyszer megfizették).
A visszavásárlási érték tehát így alakul 100 Ft díjra számítva:
- Adóalap: 100*0,84 = 84 Ft.
- Szja: 84*0,15 = 12,6 Ft
- Eho: 84*0,195 = 16,36 Ft
- Adóterhelés összesen: 28,98 Ft (de az eho-t a magánszemély fizeti be!)
A 2018.01.01-től kötött, adómentes díjat nem tartalmazó szerződések esetén a kamatadó fizetés szabályait kell alkalmazni, ide értve a kamatadó kedvezményeket is.
A vállalkozásnak lehetősége van arra is, hogy megtartsa a szerződői jogokat és visszavásárolhatja a szerződést saját maga is, ekkor a visszavásárlási értéket a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell szerepeltetni. Ekkor azonban a visszavásárláshoz szükség van a biztosított hozzájárulására is. Nyilván ilyenkor az szja és eho fizetéstől el kell tekinteni.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre akkor, ha az Ön vállalkozása korábban már kötött ilyen szerződést?
Változatlanul hagyja a díjat. Ekkor 40,71%-kal nő a vállalkozás adóterhelése, de visszavásárláskor a 2018.01.01. után befizetett díjakból keletkezett visszavásárlási értéket nem terhelik levonások.
Csökkentheti a díjat. Ha a cél a változatlan cégköltség, akkor a jelenlegi díjat a 71%-ára kell csökkenteni: 100/1,4071 = 71.
Díjmentesítheti a szerződést: a legtöbb biztosító kínálja ilyen lehetőséget is. Ilyenkor további díjfizetés nélkül fenntartható a szerződés, így a díjfizetés alatt további költség nem merül fel.
Szerződőváltás: a magánszemély átveszi a díj fizetését a cégtől. Más juttatásokból, pl. az adómentesen adható 100ezer Ft juttatásból finanszírozhatja az életbiztosítását, aminek a kezdeti magas költségeit ráadásul a cég már megfizette. Számolni kell azonban a visszavásárláskor a korábban ismertetett levonásokra.
Kedvezményezettként a céget jelölik meg: ekkor a díjat a követelések között kell kimutatni, emiatt nem élnek gyakran ezzel a lehetőséggel. Céges visszavásárláskor a követelés kerül megszüntetésre és a biztosításon elért hozam képezi a cég adóköteles bevételét.
Érdemes-e 2018.01.01. után cégként visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást kötni?
Miért lehet jó a munkáltatónak?
- kulcsfontosságú munkaerő megtartása
- halasztott juttatás
- hozamtól függően, az életbiztosítás költségeit is figyelembe véve 4-5 év után már kedvezőbb, mint a bérjellegű kifizetés
- ha a munkavállaló később átveszi, mint szerződő, akkor akár nyugdíjbiztosítássá is alakítható (ez csak a 2018.01.01. után kötött céges szerződésekre igaz)
Vajon jobban adózik az osztaléknál?
Tegyük fel, hogy Ön 1000 Ft-ot szeretne a cégéből kivenni saját magának és arról kell döntenie, hogy milyen formában tegye. Alapvetően háromféleképpen dönthet: munkabérként, osztalékként vagy valamilyen munkáltatói támogatási formában teszi.
Nem mondok újat, ha azt állítom, hogy munkabérként jár a legrosszabbul, hiszen a munkavállalói és munkáltatói terhek levonása után 550 Ft marad az ezresből.
Ha osztalékként venné fel, akkor először is meg kell fizetnie az 1000 Ft nyereségadóját, ami jelenleg 90 Ft. A maradék 910 Ft után kell megfizetni az szja-t (15%) és eho-t (14%), így összesen 264 Ft-ot kell befizetni az államkasszába, már magánszemélyként. Marad tehát 646 Ft.
Harmadik esetben - és ide tartozik a visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati életbiztosítás is - abból kell kiindulni, hogy mekkora biztosítási díj jelent 1000 Ft "bekerülési költséget" a vállalkozásnak. Az adó mértéke részben ismertetett számítási mód szerint a biztosítási díj 1,4071-szerese lesz a költség. Tehát 1000/1,4071 = 711 Ft lesz a hasznosuló befizetés.
Összegzés
Ha vállalkozóként veszel ki pénzt magadnak, akkor egyértelműen az egyéb juttatásokkal jársz a legjobban. Figyelembe véve, hogy a biztosításokra hozam is jár, ráadásul megtartásra is remekül alkalmas lehet, mindenképp javasolt a beépítése a vállalkozás kiadásai közé.
Fentieken kívül továbbra is ajánljuk a tulajdonosi érdekek és a tulajdonjog védelmét szolgáló kockázati életbiztosításokat.
