A befektetés által elért nyereség vagy veszteség egésze. Értékét, mely lehet pozitív vagy negatív is, százalékban szokták megadni.

A cél a mindenkori piaci viszonyokhoz képest versenyképes nyereség elérése. A portfóliómenedzserek jellemzően nagyobb szabadságot kaphatnak a befektetés kezelése során. Ide tartozhat a vagyon rugalmas mozgatása, vételi (long) és eladási (short) pozíciók felvétele, ezáltal nemcsak emelkedő, hanem csökkenő piacokon is lehetősége van nyereség elérésére. 

A jövedelem azon része, amely után az adófizető az állam számára adót köteles fizetni. Az adóalap csökkenthető egyes kedvezményekkel (pl. A TBSZ-en tartott befektetések hozama kedvezményesen vagy adómentesen is felvehető). A fizetendő adó mértékének kiszámítása: adóalap * adókulcs. 

Az állam által nyújtott egyfajta támogatás, amelynek a következtében az adófizető csökkentheti az adóalapját vagy a fizetendő adó mértékét. 

Az egyes adónemekhez rendelt százalékos érték, mellyel az adóalapot megszorozva kiszámítható az adó mértéke.

Egy vállalat eredményességét és nyereségességét mérő számszerű adat, melyet a számviteli szabályok szerint kell meghatározni.

Leegyszerűsítve: a vállalat üzleti tevékenységének és pénzügyi eredményeinek összege megadja az adózás előtti eredményét, mely után az adó megfizetését követően megkaphatjuk az adózott eredményt. A vállalat eredménykimutatása részletesen tartalmazza az adott adóév adózott eredményének számítását. 

Az alapkamat vagy jegybanki alapkamat egy adott ország irányadó kamatát jelenti. A jegybank fontos monetáris eszköze, mellyel képes szabályozni egy ország monetáris rendszerét, gazdaságát, a forgalomban lévő pénz mennyiségét, a teljes pénzügyi rendszert. Mértékét a jegybank határozza meg, amely közvetlen hatással lehet az infláció mértékére és az adott ország devizájának értékére is.

Olyan befektetési alap, amely más befektetési alapokba fektet. Előnye, hogy széles körű diverzifikációt lehet elérni egyetlen alapon keresztül, hátránya, hogy általában magasabb költséghányaddal működik, mint a szokásos befektetési alapok, hiszen nemcsak az alapok alapjának, hanem az abban tartott többi befektetési alapnak is meg kell fizetni az alapkezelési költségét.

A kormányzati szektor tartozásainak, számviteli kötelezettségeinek összege. Mértékét nemcsak összegben, hanem az adott év GDP-jének arányában szokás megadni. A befektetők nemcsak az államadósság mértékét, hanem annak változásának irányát és sebességét, az államadósság kamatfizetési kötelezettségeit, valamint az államadósság átlagos futamidejét is figyelik.

A költségvetési hiány biztonságos finanszírozását működteti. Gondoskodik a költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, az államadósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről. Egyéb feladatai mellett koordinálja az államadósság kifizetését és állampapírok kibocsátását. 

Szervezeti felépítését tekintve zárt körű részvénytársaság, élén a vezérigazgatóval, aki a pénzügyminiszternek tartozik elszámolással. 

Az állam teljes vagy részleges fizetésképtelensége, mely egy hosszabb folyamat eredménye. Általában az államadósság jelentős és gyors megnövekedése és a hazai deviza hirtelen, váratlan átértékelődése okozza. Fontos, hogy saját devizában elviekben nem állhat fenn fizetésképtelenség, hiszen a jegybank szükség esetén tud saját fizetőeszközt nyomtatni. A külső devizában történő eladósodottság a hazai deviza átértékelődésén keresztül tud államcsődöt okozni. 

Állam által kibocsátott és garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Magyarországon az ÁKK bocsátja ki. Az intézményi befektetők aukciókon, a lakossági befektetők pedig az ÁKK által jegyzett árakon tud államkötvényt vásárolni. 

A közvetlenül a kibocsátóval bonyolított adás-vételt elsődleges piacnak, a befektetők egymás közti államkötvény tranzakcióit másodlagos piacnak nevezzük. 

Az államkötvények meghatározzák az adott gazdaság kockázatmentes hozamát.

Azok a potenciális előnyök, melyektől elesik egy magánszemély, vállalkozás vagy befektető a gazdasági tevékenysége során az egyes alternatíva választása következtében. 

Példa: egy befektető rendelkezik egy államkötvénnyel, amikor újabb, magasabb kamatozású államkötvény sorozatot bocsát ki az ÁKK. Ekkor dönthet úgy, hogy megtartja a meglévő államkötvényét, de akár értékesítheti is és megvásárolhatja a másik, magasabb kamatozású papírt. Mindkét alternatíva választása esetén kiszámítható a jövőbeli pénzáramlás, a kettő különbsége pedig maga az alternatíva költség. A meglévő kötvény bekerülési ára az alternatíva költség szempontjából elsüllyedt költségnek tekinthető, hiszen annak összege a jelen döntésével már nem befolyásolható. 

Megjegyzés: alternatíva költség számításakor érdemes hasonló kockázatú döntések pénzügyi hatásait szembeállítani egymással. 

Adott ideig tartó, egyenlő összegű pénzáramlások. Leggyakoribb formája a banki hitelezés, ahol az adós egyenlő összegű törlesztőrészletet fizet a banknak, de annuitás az élet- vagy nyugdíjbiztosítás díja is. 

Speciális típusa az örökjáradék, amikor nincs lejárata a pénzáramlásnak. Erre példa a nyugdíjjáradék. 

Korábban fennálló nemzetközi pénz- és valutarendszer, melyben a fizetőeszközök fedezetét aranyban biztosították.  

Az aranystandardot a Bretton Woods-i rendszer, azt pedig a Fiat valuták követték.

Olyan kockázatmentes nyereség, amely legtöbbször félreárazásból adódik. Ilyen lehet, amikor egy pénzügyi termékkel két különböző piacon más árfolyamon tudunk kereskedni. Így értelemszerűen az eszközt megvásároljuk az olcsóbb piacon, majd értékesítjük a drágább piacon. 

A kereslet/kínálat törvényszerűségei gyorsan kiigazítják a félreárazásokat (az olcsóbb piacon növekvő kereslet felfelé, a drágább piacon megjelenő kínálat lefelé tolja az árazást), így jellemzően nagyon rövid ideig van lehetőség ennek kihasználására. 

Arbitrázs népszerű esetei még a három deviza adásvételével megvalósítható háromszög arbitrázs és egy cég részvényeseinek másik cég általi kivásárlásakor megjelenő kockázati arbitrázs.

Megmutatja, hogy egy termék vagy szolgáltatás árváltozásakor milyen mértékben változik a fogyasztói kereslet. 

Ennek a mértékét mérhetjük az árrugalmassággal. Rugalmas a kereslet, ha az árváltozás hatására jelentősen nő vagy csökken. Rugalmatlan keresletről beszélünk, ha az árváltozás csekély mértékben van befolyással a keresletre. Ez utóbbi általában a létszükségletű, egyedi vagy nehezen helyettesíthető termékek/szolgáltatások piacán figyelhető meg.

Pénzügyi eszközök teljesítményének, értékének mérésére alkalmas idősor. Pl. Részvény-, tőzsdeindex, stb. 

Megmutatja egy adott termék vagy szolgáltatás 1 százalékos változásának hatására a kereslet vagy kínálat százalékos változását. 

Számítása: kereslet mennyiségi változása / árváltozás. 

Amennyiben abszolút értéke egynél kisebb, akkor a keresletet rugalmatlannak, ha egynél nagyobb, akkor rugalmasnak nevezzük. Ha értéke éppen 1, akkor egységnyi rugalmasságú keresletről beszélhetünk. 

Olyan alapvető áruk, melyek melyek felcserélhetőek más, azonos típusú termékekkel, tehát a termék termelőjének nincs jelentősége. Ide tartoznak mezőgazdasági termékek, nyersanyagok (fogyasztási javak) és pénzügyi termékek, devizák is (tőkejavak). 

Az árupiaci termékek kereskedésének színtere, ahol azonnali és határidős kereskedés is zajlik. 

Olyan értékpapír, amely a tulajdonosa számára lehetőséget ad, hogy egy adott ponton a kötvényét részvénnyé váltsa át. 

Felár vagy prémium, amely általában százalékos formában kifejezi egy adott értékpapír piaci árának névértéken felüli részét. 

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége, vagy röviden BAMOSZ egy kettős céllal rendelkező szervezet.  

1. A hazai vagyonkezelői és alapkezelői szakma érdekképviseleti szerve.  
2. Hivatása a befektetők kényelmes és transzparens informálása.